Zuhanásgátló

Minden munka során, ahol fenáll a zuhanás veszélye, alkalmazni kell önbiztosítási eszközöket: pl. a zuhanásgátló, de ide tartozik a testheveder, az energiaelnyelő, kantárok és kampók.

Azonban, ahol a munkaterület nem elérhető létráról vagy akár lifttel, illetve nincs kiépített kikötési pont, ott érdemes az önbiztosító eszközök mellett társbiztosítást is alkalmazni.

Zuhanásgátlásról:

• Mindig dinamikus kötelet (a nyúlás 6 -12%-os) használjunk. Hogyha ez nem áll rendelkezésre, akkor a félstatikus (a nyúlás itt 3 -5%) is jó lehet, abban az esetben, hogy az eséstényező 0,3 alatt marad.
  _{Eséstényező definíciója: Az esés magasságának és az esést elnyelő kötél hosszának hányadosa.}
• A zuhanásgátlót minden esetben energiaelnyelővel kapcsoljuk a teljeshevederhez, a mellkasi vagy a hátsó bekötési pontba.
  Az energiaelnyelő működése: Terhelés hatására megcsúszik / felszakad, így csökkenti a rántási erő mértékét (a használót ne érje 6kN-nél nagyobb erőhatás a zuhanáskor)
• Működése: olyan eszköz, mely önzáródó képességgel rendelkezik, ezáltal autómatikusan zárnak a rögzített biztosító kötélre, ha a zuhanás bekövetkezik.

Fajta szerint most kettőt említenénk meg a zuhanásgátlók közül:

• Fix / irányított: vagyis mi, kézzel állítjuk be és fix ponton van
• Automata (visszahúzható): a felhasználóval együtt mozog, hozzá illeszkedve enged ki és húzza vissza a kötelet