Forrasztási alapok

Alapvetően kétféle forrasztási módot különböztetünk meg:

• Lágyforrasztás (itt 500°C alatti olvadáspontú forraszanyagokat (amivel forrasztanak, gyakorlatilag) használnak, pl: ón, bizmut, kadmium, ólom, cink)
• Keményforrasztás (itt 500°C feletti olvadáspontú forraszanyagokat (amivel forrasztanak) használnak, pl: ezüst, arany, réz, valamint ezek ötvözetei)
  Kivételes esetekben szóba jöhet még az alumínium és a magnézium, azonban ezek gyorsan oxidálódnak, így nem ajánlott (a rozsda miatt nem tud megtapadni)

Most azonban a lágyforrasztást fogjuk részletesebben boncolgatni

Eszközöket tekintve léteznek forrasztópisztolyok (vagy pillanatpákák), nevét a formájáról kapta, pisztolyhoz hasonlít és amikor húzzuk a ravaszát, akkor melegít.
Ezek méretben is nagyobbak, apró, precíz munkákhoz nem alkalmasak. Jellemzően bádogosok és karosszéria-lakatosok használják. Mivel maga a hegy is vastagabb, itt a forrasztóhuzal nem jó választás. Helyette van a forrasztó ón rúd. A forrasztó ón rudak gyakorlatilag ón és ólom keveréke (jellemzően 60-40%-os arányban), ez a legáltalánosabb. A forrasztópisztoly méreteiből adódóan elsősorban pl. csövekhez, csatorna elemekhez használják, tehát olyankor, amikor nagyobb munkadarabbal van dolga az embernek. Itt minden esetben használni kell hozzá külön, savas vagy gyantás folyatószert / folyasztószert.
Folyatószer / folyasztószer fontossága: A munkadarab hőre oxidálódhat (rozsdásodhat), viszont akkor az ón nem tud, nem fog hozzátapadni, így nem lehet elvégezni a feladatot.

A forrasztópisztolyon kívül találkozhatunk a forrasztópákával. Ezek leginkább egy nagyobb / vastagabb tollra hajaznak. Elérhető belőlük elektromos, (beépített) akkumulátoros és gázégős, illetve vannak forrasztóállomások (ezeken külön be tudjuk állítani a hőfokot, így látjuk is, hány fokon dolgozunk, léteznek hagyományosak és digitálisak is már).
A forrasztópákák elektronikák forrasztásához, finomabb munkákhoz jók. Ezekhez már forrasztóhuzalokat használnak forrasztó rúd helyett. A forrasztóhuzalok vastagsága általában 1,0 – 3,0mm között mozog és ezek már előre meg vannak töltve folyatószerrel, azonban fontos kiemelni, hogy ettől függetlenül, ha kevesebb mennyiséget is, de érdemes hozzáadni külön is folyatószert.

Hogy jön a képbe a forrasztólámpa?
Vagyis forrasztókészlet / bádogos készlet. Csak nevében egyezik, a páka vagy a forrasztandó munkadarab melegítéséhez használják, legnagyobb előnye, hogy hordozható.
+kiegészítés: melegítésre pl. alumínium forrasztásnál van szükség: a forrasztópisztoly vagy páka képtelen annyira felmelegíteni az alumíniumot, hogy forrasztható legyen, ehhez kell a forrasztólámpa.

Amiért belekezdtünk ebbe az egészbe: a forrasztás menete forrasztópákával

1. Amit össze szeretnénk forrasztani minden esetben össze kell fűzni (pl . A rézvezetéknél a réz szálakat kicsit széthúzgáljunk és a két vezetéket egybecsúsztatjuk, majd megsodorjuk az egészet) vagy kisebb átfedéssel egymásra rakjuk.
2. Ezután a pákaheggyel kicsit felmelegítjük a munkadarabot, majd a felmelegített részhez érintjük hozzá a forrasztódrótot, ami ezáltal megolvad és ezáltal kitölti minden részét és a repedéseket.
3. Ezt ismételgetjük, majd, amikor már nem látszik a munkadarab eredeti színe, akkor vagyunk készen. Fontos odafigyelni, hogy amíg ki nem hűlt az összeforrasztott rész, nem szabad mozgatni, mert hajszálrepedések keletkezhetnek rajta és ezáltal meggyengül a kötés.

Réz vezetékeknél a forrasztást követően tudjuk rátenni zsugorcsövet, ami ad egy védelmet neki.
Plusz tipp a vízhatlansághoz, mielőtt beizzítjuk a zsugorcsövet: az összeforrasztott részre tehetünk ragasztót ragasztópisztollyal, de Li-ion-os kenőzsír is megfelelő erre a célra.

Elkövethető hibák a teljesség igénye nélkül:

• Nem használunk pluszban folyatószert. Ez szerencsére már az elején látszódhat, így könnyebben ki tudjuk küszöbölni
• Ha túl magas hőfokon dolgozunk, a folyatószer egyszerűen el ég és olyan, minta nem is használtunk volna, így nem lesz jó a tapadás
• Hogyha a pákára kenjük az ón huzalt, akkor hiába olvad meg, csak a munkadarab felületén tudjuk majd szétkenni, a repedésekbe nem megy bele, ezáltal gyengébb lesz a kötés (ez olyan esetekben nem probléma, ha nincs kitéve mechanikai igénybevételnek)

Plusz kiegészítők forrasztáshoz:

Érdemes használni egy nedves szivacsot, amin letörölhetjük a páka hegyét használat közben, így megszabadulunk az ón / folyatószer feleslegtől.
Vannak speciálisan erre kitalált szivacsok, de megteszi egy sima, boltban kapható is. Arra figyeljünk, hogy ne olvassza meg a páka hegye.
Ami szintén jól tud jönni, egy ónszippantó. Ahogy a neve is mutatja, az olvadásig felhevített forrasztó ón maradékát tudjuk szakszerűen eltávolítani vele: elektromos áramkörök esetében különösen praktikus tud lenni vagy egyszerűen csak azért, mert túl sok ónt olvasztottunk.

Amiről még szót kell ejteni: A pákahegy élettartamának meghosszabbítása ónozással

Ezzel a módszerrel tisztítani tudjuk a páka hegyét.

1. Fogunk egy kevés huzalt és szorosan rátekerjük a pákahegyre, majd bekapcsoljuk, hogy felhevüljön.
2. Ahogy szétterül rajta, lecsöpög majd (ez nem probléma, mert vissza fel tudjuk majd szedni a heggyel, még olvadt állapotban).
3. Ezt követően a páka hegyét egy szivacs dörzsis felével / acél dörzsivel vagy acélgyapjúval megdolgozzuk kicsit, végül megtöröljük egy sima, nedves szivacsba.
4. Ezt megismételjük párszor egymás utána, így karban tudjuk tartani és növeljük az élettartamát.

Felmerülő extra kérdések:

Mi van akkor, ha ólom mentesen kell megoldani a forrasztást? Ilyen helyzetekre lett kitalálva ón + ezüst, illetve az ón + réz keverék, mint alternatíva. Az ezüst keverék elterjedtebb a természetes antibakteriális hatása miatt.
A forrasztás van olyan erős, mint a hegesztés? Kiváltható vele? Nem, mert a forrasztásnál nem mechanikus kötés jön létre és sokkal gyengébb lesz.
Lehet alumíniumot forrasztani? Gyakorlatilag igen, de bonyolult. Ma már vannak kifejezetten alumíniumhoz való forrasztórudak / pálcák (ilyen pl. az Alu-forr AL300) és technikailag kivitelezhető, azonban nagyon bonyolult és sok részletre oda kell figyelni. Ide tartozik, az is, hogy alumíniumot csak melegíteni lehet, azt is forrasztólámpával.